A mediáció legfontosabb területei
1. Szülő-kamasz mediáció
Az ilyen jellegű családi konfliktusokban fontos tényezők vannak, amelyek a háttérben húzódhatnak meg (pl.: szülők válása, szülő halála, iskola, barátok hatása). Vannak azonban olyan tényezők, melyekkel szinte minden család szembenéz közös életük során. Ilyen például a serdülőkor, amikor a hormonok tombolása és a szülőkről való fokozatos leválás elkezdődik. Próbálkoznak az önállóvá válással, de még félnek a teljes elszakadástól. A szülő csalódott, hogy a gyermeke nélküle szeretne boldogulni és fél attól, hogy nem fogja tudni, mivel tölti a szabadidejét, milyen barátokra tesz szert, nehogy rossz társaságba keveredjen. Ugyanakkor a szülőnek azzal is szembe kell néznie, hogy a kamasz sokkal inkább hallgat a kortársaira, mint a szüleire. Nagyon nagyfokú türelemre, higgadtságra van szükség, hogy ezt a helyzetet mindenki minél fájdalommentesebben átvészelje. A mediátor támogatásával a felnőtt is hangot tud adni a gyermek előtt a szorongásainak, képessé válhat a figyelő hallgatásra. A serdülő pedig el tudja mondani, mi történik vele, mi zajlik le benne.
2) Párkapcsolati mediáció
Abban az esetben nyújt segítséget, amennyiben a párkapcsolatban élő felek motiváltak abban, hogy a kapcsolatuk jobb legyen, boldogabb, élhetőbb legyen a közös élet. A párok gyakran mutatnak elakadást a konfliktuskezelésben, ugyanakkor sok esetben mindkét fél célja és érdeke, hogy a kapcsolat fennmaradjon. A mediátor abban tud segíteni, hogy működőképes megoldásokat találjanak egyes konkrét problémákra, amitől jobban érzik magukat a pár tagjai, és hogy a jövőben önállóan is tudják rendezni a vitás kérdéseket. Feladata a családtagok közötti kommunikáció helyrebillentése, a problémák kezelése.
3) Válási mediáció
Sok olyan helyzet is felmerülhet ugyanakkor, amikor a párkapcsolat helyrehozhatatlanul megromlik, a közös élet folytatására nincs esély, és a házasságban élő felek a válás mellett döntenek. A válóper anyagi, érzelmi, egzisztenciális szempontból is rendkívül megterhelő folyamat a házasságukat felbontó felek számára. A bontóper lefolytatását nagymértékben egyszerűsíteni tudja, ha a házas felek a házasság felbontásával összefüggő vitás kérdésekben (ezek a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint – ez iránti igény esetén – a házastársi tartás) meg tudnak egyezni, és megállapodásukat perbeli egyezségként a bíróság jóváhagyja. Így a válás gyorsan, egyszerűen le tud zajlani, szemben a sokszor évekig elhúzódó bontóperrel. Az említett válási megállapodás megkötéséhez jelenthet komoly segítséget, ha a válni szándékozó felek mediátorhoz fordulnak.
A válási mediációval összefüggésben is fontos tisztázni, hogy a mediátor nem keresi a felelőst, nem taglalja a múlt eseményeit. Nem bíró, ezáltal a döntéseket nem ő hozza meg, hanem a felek. Nem ügyvéd, így nem csak az ügyfele érdekeit képviseli, hanem mindkét félét úgy, hogy a szükségleteik együttesen meg tudjanak valósulni. A válási mediáció során nem próbálja a feleket kibékíteni, a válási mediáció célja a válási megállapodás megkötése.
Mikor jó megoldás?
- ha mindkét fél a válás mellett döntött
- szeretnének közös megegyezéssel elválni
- jó kapcsolatban szeretnének maradni a gyermekeik érdekében
- békés úton szeretnék a kapcsolatukat lezárni
- olcsóbban, rövidebb határidővel szeretnének elválni.
4. Gazdasági mediáció
Az üzleti életben, a gazdasági szereplők között is komoly jelentősége van a konfliktusok hatékony és jövőorientált rendezésének. Fontos megemlíteni, hogy a rendezetlen nézeteltérések anyagi kárt okozhatnak, illetve a cégek jó hírnevét veszélyeztetik, egy vitás helyzet fenntartása ezért egyik érintett félnek sem állhat érdekében. Gazdasági természetű viták rendezése esetén is fontos hangsúlyozni a mediáció nyújtotta előnyöket: gyors, hatékony, a pereskedéshez képest jelentősen olcsóbb eljárás, a mediátort törvény kötelezi titoktartásra, így az eljárás során biztosított a diszkréció is.
Milyen esetekben segít a gazdasági mediáció?
- üzleti partnerek, üzlettársak, versenytársak közötti viták
- munkajogi viták, munkahelyi (munkatársak, vezető-beosztott közötti) konfliktusok
- szellemi termékek védelme, szerzői jogi viták, fogyasztóvédelem
- pénzügyi befektetések kapcsán felmerülő problémák
- kintlévőségkezelés, követelésbehajtás, kártérítési ügyek során felmerülő viták
5. Szervezeti mediáció
Egy adott szervezeten belüli vitás kérdések rendezésére használatos, ideértve például a vezető-vezető között, vezető-beosztott között, beosztott-beosztott között felmerült munkajogi és egyéb munkahelyi konfliktusokat, valamint a magánszemély és szervezet közötti problémás helyzeteket kezeli (pl. fogyasztóvédelem, betegjog, bármilyen olyan vitás helyzet, amely szervezet és ügyfele között jön létre).
6. Települési mediáció
Számos esetben előfordul, hogy egy település mindennapjait alapvetően ellenséges, konfliktusos légkör jellemez, amelynek sokrétű és sokszor történelminek tekinthető hagyományai és mozgatórugói vannak. Ugyanilyen helyzet állhat fenn közeli vagy szomszédos települések lakosai között is. Sok konfliktus forrása a hátrányos helyzet, a felzárkózás lehetőségeinek hiánya. Az érintett települések vezetői és önkormányzati munkatársai azon dolgoznak, hogy az itt élőknek tényleges segítséget tudjanak adni, azonban lehetőségeik sokszor korlátozottak, és ez újabb feszültségeket eredményez.
A település mediáció egy hosszabb távú folyamat, hiszen sokféle nézőpontot kell egyeztetni, különféle csoportokat kell meghallgatni és bevonni.
7. Iskolai mediáció
Az iskola a gyermekek szocializációjának egyik legfontosabb helyszíne, a tanulmányok elsajátítása mellett itt tanulják meg a kortársakkal történő együttélést, együttműködést. Az iskolai élet számos konfliktus forrása lehet, felmerülhet a tanár-diák, tanár-szülő, szülő-gyerek, diák-diák közötti relációban. Megfelelő érzékenység, nagyfokú empátia szükséges ezen a területen is a vitás helyzetekben résztvevők motivációinak megértéséhez és a vitarendezés elősegítéséhez.